Versek
Szertefoszló
Szertefoszló álomképek,
Butuska szavak, érvényesülnek
Szabadjára engedett gondolatok,
Cikáznak a horizonton.
Szélben, keserves esőben,
Bámulatos napos időben,
Keresed a szebbet, jobbat,
Talán az egyedit, a szokatlant.
Talán az Óperenciás tenger közelében,
Egy ismeretlen sziget...
Érezted már?
Mennyire vagy józan,
A józanság hatrán?
Érzed-e még a vágyat,
Minden pillantásán?
Ahogy reggeli napfény,
Simogató sugara.
Amikor az anya a gyermekét,
Bettakargatja..
Érzed-e a tavasz,
Finom illatát?
A felhőtlen nyarak,
Bulis hangulatát?
Érezted már valaha,
Lelked...
Veled álmodtam az éjjel.
Veled álmodtam az éjjel,
Átkaroltál féltően.
Nem volt kérdés,
Együtt vagyunk és kész.
De jött a reggel,
Csörög az óra rendesen.
Megnyomom a szundit,
Had élvezzem még egy kicsit.
De hiába vége lett,
Apa szólt, hogy kelj már fel.
Ellenkeztem volna de nem lehet,
Hétfő van és menni...
Űzzed
Űzzed, hajtsad testvér
Amíg bírja, a lelked éljél
Ne törődjél a sok köcsöggel
A barátok mindig ott lesznek
Ne add fel az álmaid, SOHA!
Lelked erős, az is marad.
Már túl sok a gyenge ember
A lelke veszett, tehetetlen.
Úgy érzed padlón vagy már
Pedig elég erős a szikrád
Hogy újra...
Test nélküli lélek
A halál utáni furcsa percek,
Ahogy az emberi lélek elhagyja a testet.
Felszáll a semmibe, a felhők fölé.
mert az ember egy különös teremtmény.
Libegő város
Libegő város, gondoltad volna?
Fellegek fölött, egy új világ kapuja.
Nyitva áll előtted is idegen,
Bár a neved számomra ismeretlen.
Álmomban már jártam ott,
Az egész szinte kábított.
Te is ott voltál ne nézz furcsán,
A jelenléted csábított.
Minden éjjel találkoztunk.
De az a...
Elfajzott világ
Elfajzott világunk,
Természetellenes dolgai.
Ahogy a 12 éves cigizik,
Az eléggé korai.
Nem látjuk sokszor,
A fától az erdőt.
Ahogy a facebook,
Szinte már a fejünkre nőtt.
Vakok vagyunk,
A vakság határán.
Értelmezzük az értelmetlent,
Majd dicsőítjük némán.
Icipici aszteorida
Icipici aszteroida, keresi az útját,
A galaxis súlytalan csapásán.
Csillagok, bolygók keresztezik útját,
Sebesen siklik pályáján,
Kicsiny teste növekedik árván.
Nem áll útjában semmi már…
A Nap, égető határán.
Lassít a tempón… talán,
Célba ért a drágám.
Kánya
A kánya
Felszállott a kánya, új útra tévedt,
Elhagyatott fészke, maradt meg nekem.
Nem csipogja már fülembe: Hahó!
Most Messengeren írja: Helló!
Egyedül maradtam, de nem teljesen,
Sas bátyám még itt van velem.
Ezer gond van a vállamon,
De az életet pozitívan látom.
Rohanok
Rohanok
Rohanok egy hosszú utcán
Egyedül egy sötét éjszakán
Egy sárga lámpa tompa fénye
Megvilágítja az utat nekem
Átázott bakancsom tocsog
Az esőtől, már alig látok.
Sőt most feltámadt a szél,
Remek, ítéletidő jön.
Villámlott, jaj, csak ne dörögjön.
Mert sosem találom meg,...