Rohanok
Rohanok egy hosszú utcán
Egyedül egy sötét éjszakán
Egy sárga lámpa tompa fénye
Megvilágítja az utat nekem
Átázott bakancsom tocsog
Az esőtől, már alig látok.
Sőt most feltámadt a szél,
Remek, ítéletidő jön.
Villámlott, jaj, csak ne dörögjön.
Mert sosem találom meg, Kölyköt.
Bitang paripa nem vitás,
De eltűnt ezen az éjszakán.
Már vagy egy órája keresem
De sehol nem találom, lelkem…
Egyáltalán, hogy szökött meg?
Nem tud kaput nyitni, meg ilyenek…
Valaki ki engedte és megszökött,
Állj valamit hallok, az utca felől.
Dübörgő patakopogással érkező…
Sebesen vágtat felém ő.
Kölyök, a lobogó sörényű.
Végre meg vagy nagyfiú,
Jól megáztál mit ne mondjak.
Valaki kiengedett igaz?